Az 1900-as évek elején a teljes kiőrlésű tejtermékek, a húsok és a fehér liszt voltak a fő élelmiszerek, amelyeket az emberek fogyasztottak. Több vajat és állati zsírokat adtak hozzá. A szívbetegségek akkoriban az összes halálesetnek csak 10%-ért voltak felelősek. 1920 és 1955 között a szívbetegség okozta halálesetek száma 40%-re emelkedett. A szívbetegségek gyors növekedésének magyarázatára kidolgozták a "lipidhipotézist". A tudósok felfedezték, hogy a koleszterinszint a megnövekedett étrendi zsírbevitellel együtt emelkedett. A szívbetegségben szenvedőknél is magas koleszterinszintet találtak. Arra a következtetésre jutottak, hogy a túlzott zsírfogyasztás a szívbetegségek oka. 1977-ben az USDA közzétette az első étrendi irányelveket. Az amerikaiaknak azt tanácsolták, hogy kerüljék a finomított cukrokat és az összes zsírt, a telített zsírokat, a koleszterint és a nátriumot.
A zsírokról
A telített és állati zsírok fogyasztása helyett az amerikaiaknak azt tanácsolták, hogy több többszörösen telítetlen olajat és gyümölcscukrot fogyasszanak. Az irányelvek egyértelműen kimondják, hogy alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes termékeket kell választani. Az 1982-es irányelveket a zsírbevitel csökkentése érdekében módosították. A kutatások kimutatták, hogy az elhízás szorosabban összefügg a szénhidrátbevitellel, mint a zsírbevitellel. Az amerikaiakat arra tanították, hogy a zsír kövérít. Pedig ennek az ellenkezője igaz. A szénhidrátok nem pontosan ugyanazok, mint a zsír. Amikor azonban a szervezetünkbe kerülnek, bizonyos körülmények között zsírrá alakíthatók. A szénhidrátbevitel hatására a vércukorszint megemelkedhet, és inzulin választódik ki az energia biztosítása érdekében.
A máj szénhidrátokat is tárol a jövőbeli energiaszükségletekre. A máj a vLDL-t trigliceridek létrehozásával hozza létre. Az elhízott emberek és a szívbetegek esetében kimutatták, hogy magas a trigliceridek szintje. A trigliceridek a vérben plakkok kialakulását és az artériák megkeményedését okozhatják. A túlzott szénhidrátbevitel számos más szövődményhez vezethet. Egy idő után a hasnyálmirigy megpróbálja "megjósolni", hogy mennyi inzulinra lesz szükség. Az alacsony vércukorszint a korai inzulinrezisztencia következménye lehet. Mivel az agynak 30-40% vércukorszintre van szüksége a működéshez, a hipoglikémia agykárosodást okozhat.
Hormonális tényező
Mivel a leptin hormon nem jut el az agyba, az agy nem kap jelzést arról, hogy jóllakott. A 2-es típusú cukorbetegséget a metabolikus szindróma okozza, amely megelőzi az inzulinrezisztenciát. Ha a leptin nem működik megfelelően, és a vércukorszint alacsony, az agy több szénhidrátra vágyik, hogy üzemanyagot nyerjen. Ez a veszélyes kör édesszájúsághoz vagy szénhidrát utáni sóvárgáshoz vezethet. Az inzulinrezisztencia szorongáshoz, depresszióhoz, rossz alváshoz, a tiszta gondolkodásra való képtelenséghez és fáradtsághoz is vezethet. Úgy vélem, hogy az amerikaiakat félrevezetik, és elhitetik velük, hogy a zsírokban gazdag étrend okos választás. Olcsóbb az embereket szénhidráttal etetni. Kimutatták, hogy a fehérje ugyanúgy megemeli az inzulinszintet, mint a szénhidrát.
Választanunk kell a gabonafélék és a zsírok között. Visszatekintve, valószínű, hogy az 1920-as években valami hatással volt ránk, hogy kerüljük az állati és telített zsírokat. A Proctor & Gamble 1911-ben kifejlesztett egy módszert az olajok kivonására, finomítására és részleges hidrogénezésére. A Proctor & Gamble 1911-ben kidolgozott egy módszert az olajok kivonására, finomítására és részleges hidrogénezésére. Ez lehetővé tette, hogy az emberek a vajat, a sertészsírt, az állati zsírokat és más zsírokat margarinnal, növényi olajokkal és más, "szívbarátnak" tartott élelmiszerekkel helyettesítsék.
Omegák
A többszörösen telítetlen zsírok főként omega-3 és a legtöbb omega-6 zsírsav keverékéből állnak. A növényi olajokban magas az omega-6:omega-3 arány. Ezt egészségtelennek tartják. A túl sok omega-6 csökkentheti az omega-3 hatékonyságát, ami számos egészségügyi problémához és szövődményhez vezethet. Tanulmányok és statisztikai kísérletek azt mutatják, hogy a PUFA-k kapcsolatban állnak az elhízással. A linolsav (omega 6) a bűnös. A transzzsírok nem telítetlen vagy telített transzzsírokat tartalmaznak, hanem részben hidrogénezettek. Ezeket az élelmiszerek keményítésére és az eltarthatósági idő meghosszabbítására használták. Sok élelmiszer ma már mentes a transzzsíroktól, mert a szakértők összefüggést találtak az elhízás és a szívbetegségek között. Bár egyesek mérgezőnek tartják, 1975 óta megtalálható az élelmiszerekben. A fruktóz körülbelül 50% a HFCS-ben, és csak 50% a szacharózban. Mindkettő egyenrangúnak tekinthető abban, ahogyan a szervezetünk kezeli őket. A fruktózt arra használták, hogy helyettesítse a zsírt az ételeinkben. A HFCS olyan olcsó volt, hogy a cukor ára nem ingadozott. Az alacsony zsírtartalmú ételek íze normális volt, amikor a HFCS-t hozzáadták.
Mi a baj? A ghrelin nincs elnyomva, ezért éhesnek érzi magát. Nem működnek azok a hormonok, amelyek azt jelzik, hogy jóllaktunk. Csak a máj képes a fruktózt metabolizálni. A glükóznak csak 20% részét használja fel a máj, mert a nagy része a test sejtjeihez kerül. A fruktóz, amely ugyanolyan mérgező, mint az alkohol, 100% metabolizálódik a májban. Rövid időn belül metabolikus szindrómához vezet. A húgysav veszélyes salakanyag, amely magas vérnyomáshoz és köszvényhez vezethet. Az elhízás és az inzulinrezisztencia egyik fő oka. Minden élelmiszerben megtalálható, a gyümölcslevektől a pácolt steakekig, és senki sem veszi észre, hogy mennyire káros. Ha aggódik az egészségéért, és el akarja kerülni az elhízást, a fruktózt kerülni kell.
Végső tények
Csak a rostok képesek ellensúlyozni a fruktózt. A rostot nehéz megfőzni és megenni, ezért szinte minden élelmiszerből eltávolították. Ez lehetővé tette az élelmiszerek tárolását és fagyasztását. A rost és a több omega-3 a legjobb módja az elhízás elleni küzdelemnek. A rostok ki tudják egyenlíteni a szénhidrátokat. Például a gyümölcsökben található szacharózt a rosttartalma teszi biztonságossá. Az emberek átlagosan napi 12 gramm rostot fogyasztanak. Ez korábban 100-300 gramm volt. A szója a második leggyakrabban termesztett növény az USA-ban. Az amerikai cégek nem erjesztett szóját használnak, ami nem azonos az ázsiai kultúrákban használt erjesztett szójával. Ez a cikk kétszer olyan hosszú lenne, ha a szójában lévő összes vegyi anyagot tárgyalná. A szója számos rákos megbetegedés és betegség kialakulásában játszik szerepet, és szervi károsodást is okozhat. Csökkentse a szója bevitelét, mivel szinte minden hagyományos vagy egészséges élelmiszerben megtalálható. A legjobb, ha olyan étrendet tartasz, amely korlátozza a szénhidrátokat. A húsból és a tejtermékekből származó egészséges zsírok legyenek a középpontban. Kerülje az összes itt említett összetevőt. Ezek csak az egészséged ellen hatnak.
Házi gyógymód: Boswellia és Curcuma.
Mi a hormonális tényező a hizlaló ételekkel kapcsolatban?
A hizlaló ételekkel kapcsolatos hormonális tényező arra utal, hogy bizonyos ételek hogyan befolyásolhatják hormonjainkat, különösen azokat, amelyek az étvágy, az anyagcsere és a zsírraktározás szabályozásában vesznek részt. A finomított cukrokban és egészségtelen zsírokban gazdag élelmiszerek fogyasztása felboríthatja a hormonális egyensúlyt, ami súlygyarapodáshoz és egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet.
Hogyan befolyásolják az egyes élelmiszerekben található omegák a súlygyarapodást?
Az omega, különösen az omega-3 zsírsavakról kimutatták, hogy jótékony hatással vannak a testsúlyszabályozásra. Az omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszerek, mint például a zsíros halak, a lenmag és a dió, elősegíthetik a jóllakottságot, csökkenthetik a gyulladást és támogathatják az általános egészséget. Ezen élelmiszerek beillesztése a kiegyensúlyozott étrendbe hozzájárulhat a súlykontrollhoz és az elhízás kockázatának csökkentéséhez.
A zsírbevitel automatikusan szívbetegséghez vezet?
Bár az egészségtelen zsírok túlzott fogyasztása hozzájárulhat a szívbetegségek kialakulásához, fontos különbséget tenni a különböző típusú zsírok között. A telített és transzzsírok, amelyek a feldolgozott élelmiszerekben és egyes állati termékekben találhatók, megemelhetik a koleszterinszintet és növelhetik a szívbetegség kockázatát. Ugyanakkor az egészséges zsírok mérsékelt mennyiségű fogyasztása, mint például a diófélékben, az avokádóban és az olívaolajban található zsírok, pozitív hatással lehet a szív egészségére, ha egy kiegyensúlyozott étrend része.
A magas koleszterinszint kizárólag a hizlaló ételeknek tulajdonítható?
A magas koleszterinszintet számos tényező befolyásolhatja, többek között a genetika, az életmód és a táplálkozási szokások. Bár az egészségtelen zsírokban gazdag élelmiszerek hozzájárulhatnak a megemelkedett koleszterinszinthez, fontos figyelembe venni más tényezőket is, mint például a fizikai aktivitás, a dohányzás és az étrend általános minősége. Az egészséges életmód fenntartása és a kiegyensúlyozott, telített és transzzsírokban szegény, ugyanakkor gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben és sovány fehérjékben gazdag étrend segíthet a koleszterinszint kezelésében.
Hogyan lehet csökkenteni a hizlaló élelmiszerek fogyasztását anélkül, hogy az íz és az élvezet rovására menne?
A hizlaló élelmiszerek fogyasztásának csökkentése egészségesebb ételválasztással érhető el anélkül, hogy az íz és az élvezet feláldozná. Sütés helyett válasszon olyan főzési módokat, mint a grillezés, sütés vagy párolás. Használjon különféle fűszereket és fűszernövényeket az ízek fokozására anélkül, hogy túlzott zsírokat vagy sót használna. Kísérletezzen olyan alternatív összetevőkkel, amelyek hasonló textúrát és ízt kínálnak, de kevesebb egészségtelen zsírt tartalmaznak, például majonéz helyett görög joghurtot használjon a receptekben. Emellett az új receptek és főzési technikák felfedezése új perspektívát nyújthat a tápláló és ízletes ételekhez.