Négy év telt el az utolsó köszvényes epizódom óta. Három köszvényes epizódom volt, két súlyos és nagyon fájdalmas epizód és egy kisebb és kevésbé súlyos. Most harminchárom éves vagyok, és az első köszvényes rohamomat 27 éves koromban kaptam. Az első rohamom még fiatalon következett be. A köszvény egy olyan állapot, amely a negyvenes éveikben járó idősebb férfiakat érinti. Azt tettem, amit minden köszvényes tesz: felkerestem az orvosomat, bevettem az előírt gyógyszereket, és kerültem a purinban gazdag ételeket. Legalábbis nagyrészt ezt tettem. Tudja, nem szeretem, ha megmondják, mit ehetek.
Lássuk csak...
Az első epizódom után visszatértem a teljes gout-tudatossághoz, majd úgy tettem, mintha meg sem történt volna. Valószínűleg ezért volt újabb rohamom. Folytattam az életemet, azt csináltam, amit akartam, és azt ettem, amit megszoktam. Nem voltam túlsúlyos vagy elhízott, de nagyon mozgásszegény életet éltem. A tipikus hetem abból állt, hogy hétközben egész nap a számítógép előtt ültem, hétvégén pedig söröztem.
Nem voltam képes semmilyen fizikai aktivitásra. A második epizód után egy kicsit éberebbnek éreztem magam. Valószínűleg ezért nem volt olyan fájdalmas a harmadik rohamom. A harmadik epizód után tudtam, hogy új mélypontra jutottam az egészségemben. A 29. születésnapomon vettem egy mountain bike-ot. Elkezdtem használni minden nap, és erősebbnek éreztem magam. Alig vártam a munka utáni egyórás tekerést. Meglepődtem, hogy a hasamból néhány centit veszítettem. Nem ez volt a cél, de kellemes plusz volt.
Gyakorlat
Rájöttem, hogy a futás, a kocogás és a gyaloglás sokkal vonzóbb számomra, mint a kerékpározás. Az sem számított, hogy időnként még mindig bicikliztem, hiszen az egészségem érdekében tettem. Energikusabbnak és könnyebbnek éreztem magam. Soha nem éreztem szükségét egy gyors szunyókálásnak napközben. Fel tudok mászni egy repülőre anélkül, hogy elakadna a lélegzetem. Csodálatos volt. Olyan volt, mintha újra 18 éves lennék. Az egészségem és a testem megszállottja lettem. Elkezdtem súlyokat emelni, és kipróbáltam néhány alacsony szénhidráttartalmú diétát is.
A testzsírszázalékom 22 százalékról 10 százalékra csökkent. Mindez azért volt lehetséges, mert megváltoztattam az életmódomat. A mountain bike volt az utolsó mentsváram. Könnyű volt csinálni, és nagyon szórakoztatónak tűnt, ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Ez megnyitotta az ajtókat ahhoz, hogy egészségesebb akarjak lenni, és egészségesebb is maradjak. Éreztem, hogy kissé megnőtt az energiám. A köszvényre már nem gondolok. Azt eszem, amit szeretek, és azt iszom, amit szeretek (természetesen mértékkel).
Következtetés
Ironikus módon az egészségesebb táplálkozás természetesen együtt jár azzal, hogy aktívabbak leszünk (egy másik üdvözlendő előny). Nem azért csináltam azokat a dolgokat, amiket csináltam, mert köszvényem volt. Inkább az életmódom miatt aggódtam, ami a köszvényt okozta. De tudtam, hogy genetikailag fogékonyabb vagyok rá. Hamarosan ötödik éve vagyok köszvénymentes. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben lesz még egy újabb rohamom, de nem lepődnék meg, ha az életmódom megváltozna.